Tkalics Bence

Sziasztok! :) Zsüli vagyok , ez az első cikkem az oldalon, az blog főszerkesztőjétől, Kittitől kaptam felkérést. Remélem hogy tetszeni fog.

Az első interjú alany Tkalics Bence volt. Bence a Friends Big Band legfiatalabb tagja, aki tehetségével sokak figyelmét felkeltette már. A Liszt Ferenc zenei iskolában szerezte tudását, most pedig mi próbálunk minél többet megtudni Róla és "munkásságáról".

-Nos először is, hogy jutottál el odáig hogy elkezdj gitározni?

-Hát igazából úgy kezdődött ez a zene sztori, hogy nagyon érdeklődtem a zene iránt és jó ritmus érzékem

is volt - legalább is látták rajtam - és ezért beírattak

egy zeneiskolába. Először zongorán kezdtem játszani, de még előtte furulyáztam 2 évig, de abból nem sok minden maradt

meg. 2 évet jártam abba a suliba, majd beírattak ebbe a zenesuliba

itt Győrben. Kiderült, hogy elég görcsösen játszottam, mert egy cselló tanár tanított 2 éven keresztül.

Ez elég ciki volt, de utána egy olyan tanárhoz kerültem,

aki rendesen belém erőltette az ilyen hangsúlyokat meg billentéseket. Ez azért volt jó, mert később ezt

fel tudtam használni a gitározásnál is, és ez alatt a 4 év alatt

volt rengeteg hangverseny meg ilyen-olyan fellépés is.

- És most ugye a Friends Big Band-ben játszol. Előtte volt másmilyen zenekarod vagy együttesed ?

- Igen igen.Most ha így nagyon belegondolok nem nagyon. :D Talán ez volt az első ilyen, de volt, hogy egy keresztény

kis csapattal játszottam egy ideig de ez ilyen nagyon kezdetleges volt:

egy szál gitár, 2 ének hang meg néha basszus gitár, dob. Mondjuk volt velük egy nagyon jó fellépésünk. Amikor a zongora

után ugye elkezdtem gitározni - mivel nem lehet két szakot

egyszerre csinálni - akkor 1 év után a tanáromnak született egy gyereke, így nem tudta vállalni a dolgokat a Big Band-ben. Azt mondta, hogy akkor szívesen átadja

nekem a helyet, elvállalom-e . Hát tudod mennyire meg voltam lepődve, mivel 1 éve se hallottam még a Jazz-ről, és hát akkor most mi

legyen hát, elvállaltam.

-Gondolom egyértelmű volt ! :D

_ Hát akkor nem volt annyira egyértelmű, mert nagyon sok kötelezettséggel járt, új volt az egész szituáció, olyan akkordokat

kellett lejátszanom amiről még életemben nem hallottam és ráadásul még nagyon gyorsan is kellett csinálni.

- És pontosan mikor is kerültél be?

- Lassan már másfél éve lesz.

- Sokat koncerteztek?

- Ugye ez a zenekar már 12 éves, és hát minden zenekar, amikor beindul akkor még nem olyan ismert és nincs olyan sok fellépés.

Most, amikor beléptem akkor kezdtek el sűrüsödni a dolgok.

- Ezek után hogy tervezel a jövőben?

- Amikor bekerültem a sulimba, akkor még nem tudtam mit szeretnék, de így 9-10. táján világossá vált, hogy a zene az, ami a

legjobban érdekel és ez az ami a legjobban éltet. Egyszerűen nem nagyon tudok meglenni

dobolás nélkül, mondjuk, amikor gondolkozom akkor is mindig dobolok valamin. Aztán most megpróbálok felkészülni egy ilyen jazz

tanszékre, jazz gitárral ugye, aztán van még 2 évem és hát a zeneiskolai tanárom

jazz-el foglalkozik velem és hát így remélhetőleg sikerülni fog kijutni Gratz-ba.

- Hát sok sikert !:D

- Aztán utána hogy lenne, esetleg saját zenekar vagy valami ilyesmi?

- Gratz-ban nagyon sok lehetőség van és hát ahol zenét oktatnak ott figyelnek arra is, hogy lehessenek fellépési lehetőségek

is. Ugye ott van a Big Band is és tök jó, mert adnak plusz pontokat Big Band-re, úgyhogy már most előnnyel

indulok:D Remélem, hogy azért vannak ilyen helyi kis bandák is ahova belehetne állni. Aztán ha végzek és közben

összejön egy jó banda és beindul a dolog, akkor nagyon jó lenne turnézgatni és a zenélésből megélni. Reménykedem benne,

mert azért sok tehetséges ember lesz ott, csak sül ki belőli valami jó dolog. Egyébként tervbe van, hogy ez egy jazz gitár

tanári , illetve jazz gitár művész végzettséget ad és így játszhatok bárhol, és taníthatok is bárhol.

- Még így utoljára légy szíves kicsit beszélj nekünk a zenei ízlésedről!

- Hát elkezdtem a rockkal, tudod a punk-rock divat rockkal, aztán utána jött egy kis blues, aztán jazz és most ezen belül nagyon rátaláltam a stílusomra, a smooth jazz-re.

Remélhetőleg hallunk még Bencéről és köszönjük neki az inetrjut !

Ha többet szeretnétek megtudni az együttesről itt megtaláljátok az összes fontos infót: http://www.friendsbigband.eoldal.hu/

Continue reading...

Szeptember-Feszt

A Blues Revolver VASÁRNAP! lép fel. (a plakátot elnyomtatták)

Continue reading...

Miből lesz a cserebogár...

Íme, itt van. Bebizonyítottuk, hogy a fiatal fiú bandák milyen sikeresek tudnak lenni, most itt az idő,hogy megmutassuk, a lányok/nők is ugyanúgy (sőt...) meg állják a helyüket e zenei világban. Élő példám rá Kiss Patrícia...

Kiindulási pontnak vegyük a legelejét. Hogy jut eszébe egy 14-15 éves lánynak,hogy belőle basszusgitáros lesz?

Nos,azt hiszem,hogy a zene az mindenkire hatással van valamilyen szinten.Mindenkire másképp hat.Engem annyira megfogott a hangszerek különböző hangjai,hogy teljesen beleszerettem.Talán szerelem volt első hallásra?! :)

Gondolom, mindenkinek az volt az első kérdése,hogy miért pont a basszusgitár!?

Előszőr nem a basszusgitár volt amin elkezdtem,de úgy gondolom,hogy a zenészek többsége nem tud erre választ adni,hogy miért pont az. Nagyon megtetszett,érdekelt a basszusgitározás.

Az elején érezted már azt,hogy eljutsz odáig,hog egy bandában fogsz zenélni?

Én sosem hittem magamban,hogy egy ilyen "feladatnak" eleget tudnék tenni. Hitt bennem egy ember és ő segített nekem illetve ő indított el ezen az úton.

Amikor meg volt az elhatározás, és a kellő tudásod is,ahoz,hogy elindulj onnan, hogyan tovább? Tudtad kihez,mihez fordulj ahhoz,hogy egy szinttel tovább tudj lépni?

Természetesen kell az ismerettség,hogy bekerülj egy olyan zenekarba ahol megtudod állni a helyed. Nekem sok zenész ismerősőm van és tulajdonképpen ők találtak meg engem,pedig fordítva kellett volna történnie:) Hozzátenném,hogy remek zenészekkel kerültem össze és így nagyon sokat tanultam/tanulok tőlük.

Elindutál, első lépések is meg voltak. Sikerült egyből megtalálni a megfelelő embereket? Összeállt a banda?

Minden kezdet nehéz,ahogy szokás mondani. Sokat gyakoroltam,hogy elérjem azt a szintet ami egy jól működő zenekarhoz kell. Úgy érzem,hogy sikerült. Fantasztikus emberekkel kerültem össze,mint zenészek,mint emberek.

Így alakult meg a L.I.B.? Mesélnél róla?

A "L.I.B" zenekar tagjait nem ismertem azelőtt. Ezt is szintén annak az embernek köszönhetem aki elindított ezen az úton. Ő személyesen ismeri a ritmusgitárosukat. Ők már egy összeállt zenekar volt,basszerost kerestek,így jöttem hát én a képbe:)

Akkor innentől,mint a filmekbe, belecsöppentél a "rocksztár életbe"? Próbák, koncertek és minden jó ami ilyenkor történik? Gondolom élvezted...

Természetesen nagyon jó érzés volt,hogy zenekarban zenélhetek. Nagy hatással van az életemre a zene. Ez olyan megnyugtató nekem,ha rossz a kedved vagy ha jó,csak előkapok egy gitárt és minden más.Megszűnik minden gond. Koncerten meg csak a jó kedv és minden más ....:)tudjátok éljen a Rock and Roll!

Arra mondjuk kiváncsi lennék, hányan "néztek le",azért mert lány vagy. Nem voltak megjegyzések? Vagy esetleg pont fordítva, hogy inkább csak pozitív visszajelzéseket kaptál?

Hál' Istennek közvetlenül nem kaptam negatív visszajelzéseket,de biztos,hogy vannak. Meg kell tanulni ezeket kizárni. Remélem,hogy olyan rosszakat azért nem fogok majd kapni... A pozitív visszajelzések meg mindig jól esnek. Olyan emberek is jönnek koncert után gratulálni akiket nem is ismerek és ez jó érzéssel tölt el. Itt megemlíteném,hogy egy tehetségkutató alkalmával egy elég nagy zenész ,Takáts Tamás ismerte el a zenémet. Ez nagy megtiszteltés volt,hiszem ő már elég elismert a szakmájában. Azóta is ez motivál engem.

A L.I.B. megalakulása óta hogy alakulnak a dolgaid?

Azóta...:)Hát közben összejött egy másik zenekar is. Egy teljesen más formáció,más stílus,más korosztály. Ők már mind a 20as éveiket tapossák,de nagyon jó csapatot alkotunk és hát velük kostóltam bele,hogy milyen is koncertezni. Nagyon tehetségesek.Örülök,hogy rámtaláltak.

Ha valakinek felkeltetted az érdeklődését,hol láthat legközelebb?

Minden koncertdátumot feltüntetünk a honlapunkon : www.myspace.com/lowhighlanders itt képek és zenék is vannak fent. Sajnos hónpokkal előtte nem tudjuk mi se a koncertek idejét és helyét.

Hát,őszintén minden elismerésem, és további hasonlóan sok sikert kívánok!! (: köszönöm az interjút
Ne hülyéskedj,én köszönöm a lehetőséget:)

Continue reading...

A mai napra hoztam nektek egy kis kedvcsinálót, egy-két bandához. Igaz hogy nem mindegyik alter de én attól függetlenül szeretem őket.

Itt van például a Muse-nak egy hiper jó száma ami a legújabb albumról van. (amúgy az Animal Planeten hallottam)

City and Colour.Ez egy brit banda.

Busted: Enyhén csöpögős számai vannak.

Stereophonics: Jeeeee:D

Még egy Muse szám:

Egy Coldplay:

Illetve mégegy:

Hát ennyi mára. Igazából remélem mindenkinek remekül telik a szünet mert nekem igen;)

Continue reading...

Viva la PAFE 2010.

2010-ben -már talán hagyományosnak mondható módon- május 20-tól 23-ig (inkább 24. hajnal...) került megrendezésre Várpalotán a Pannónia Fesztivál, azaz a PAFE.
Oké, jól hangzik, de így elég nyers és hivatalos. Szóval, gondoltam inkább leírom Nektek részletesen a személyes élményeinket.

Kb. 3 hete vált 100% biztossá, hogy 22-én szombaton mi is Várpalota felé vesszük az irányt és barátnős-szülőstől megyünk pafezni (azt hiszem, ez egy új magyar szó...).
Győrből kocsival az út egyáltalán nem vészes, másfél óra, amit mi nagyon ügyesen ismét felhasználtunk a nagyon ráhangolódásra .(ismét köszönet a legutolsó Blues Revolver cikkben feltűntetett előadóknak :D ) Odatalálni sem volt épp egy nagy vászisztdász (persze, nagy a szám, mi eltévedtünk, pedig még domb sem volt...)
De amint minden apró nehézségen túljutottunk (például,hogy megkeressük melyik irányba van Győr, és melyik irányba Székesfehérvár.NE NEVESS!) megérkeztünk a Cseri Parkerdőbe, találtunk parkolót is (itt a közeli világvégén, ugyanis a parkoló kb. 2 km hosszú volt, és volt vagy 3 méter széles, mire mi odaértünk), innentől kezdve már az adrenalin szint valahogy magától megugrott. Tudod mikor elkap az az igazi fesztivál-hangulat, és már a tücsök ciripelésre is képes vagy tombolni és megőrülni.

Persze nekünk nem kellett se tücsökre,se egyéb rovarra szorulni,ugyanis amint beljebb kászálódtunk a Reflected már nagyban játszott a Malátabárban.
Utána Demjén koncert. Nem igazán tudom részletezni, jó volt, nekem hiányzott az Iskolatáska, de, azt hiszem, amikor a Szerelemvonatra kb 400 ember vonatozik az egész parkerdő területén...na, az kárpótol.


Este 8-kor kezdett a Belmondo és Copy Con. Mivel egy időben volt, felesben voltunk ott, mindkettő nagyooon jó volt, Copy Conon rengetegen voltak, majdnem megtelt a Vodafone nagysátor. Hangulat persze mindenhol tetőfokon.

22:30-kor,nagyszínpados 30y. Legjobb. Ízlések és taslik, nekem a 30y koncertje überelhetetlen volt, megkockáztatnám, (persze,,szubjektív,de ez nem csak az én véleményem!) hogy ők adták az egyik legeslegnagyobb bulit. Természetesen megszokott módon millió-egyen voltak, még mindig érzem a könyököket a bordámban,tüdőmben stb ...



Vasárnap

Fél 6, HS7: szintén váá de jó volt, bár sajnos itt sem voltunk végig.
Fél 7: Péterfy Bori & The Love Band. Na, itt van az első dolog, ahol negatívat tudok írni. Hozzáteszem Boriék a legminimálisabb mértékben "hibásak",mindjárt részletezem. Szóval, probléma az volt, hogy betették őket Vodafone "Nagy" sátorba, ami oké, nem kicsi, de egy Péterfy Bori koncert, véleményem szerint, már bőven kinőtte. Csak gondoljatok bele, hogy annyi ember volt,hogy volt akinek egy lába a sátor fa alapján,másik meg lent a talajon. Nos, ehez jött a kinti 30 fok, tűző nap, bent a tömegek egymás bordájában, aztán még egy Péterfy Bori,tombolás stb... Többen is rosszul lettek, őket kibányászni onnan volt még egy érdekes mutatvány... Persze,ha ettől eltekintünk nekem Boriék koncertje volt a Nr. 2. Bori egy istennő, ahogy néztem ők is nagyon élvezték a koncertet,az egész társaság nagyot nőtt a szememben (idáig is egyik kedvenc volt).
Vasárnapi legendaként lépett fel Hobo és bandája,ami (számomra) meglepően jóra sikerül.
A vasárnapi nap kétségtelenül leglátogatottabb és legmozgalmasabb eseménye a Kispál és a borz koncert volt.A koncert hatalmas volt, egy élmény volt látni,ahogy a tipikus, 'aluljárós', zöldtarajos punkok ordították kívülről az összes dalszöveget. A fesztiválozók kb 90%-a ott volt. Nem túlzok, tényleg alig találhattál embert,aki nem ott tombolt volna.
A legmozgalmasabb részt nem elemezném túlságosan, annyi elég,hogy a mentő innen fordult legtöbbet, és a biztonságiaknak is itt volt a legtöbb dolguk.

Bátraké a szerencse alapon benéztünk a metál sátorba is,ahol arra vártunk,hogy cafatokba megyünk ki,a mi kis alter-hippi-aranyoskislány stílusunkkal,ehelyett láthatóan örültek nekünk, és ezzel tökéletesen megkoronázták az egészet. köszi srácok <3

Összefoglalva, én tényleg csak ajánlani tudom a PAFE-t, egy koncert áráért elmehetsz több százra. A hangulat maximumon, mindenki ismer mindenkit (legalább is úgy csinál, mint ha...) a szervezés majd hogy nem tökéletes, és igazából órákig tudnám még dicsérni, annyira oda vagyok meg vissza tőle. Szóval jövőre ismét nekivágunk Várpalotának, és remélem sikerült kedvet csinálni minél többeteknek, jövőre találkozunk ;)
Persze,addig még itt a nyár, kezdődik az igazi fesztivál-idény,sátrakat belőni, (nekem legközelebb) Hegyalja-Tokaj, vigyázz jövünk ;)

fotók: http://pannoniafesztival.hu/galeria/0022/

Continue reading...

Lemezajánló

Íme eheti lemezbemutatónk,Láng Dániel (Blues Revolver) billentyűzetéből...

Foo Fighters-One by one

Az 1995-ben alapult banda már sok albumot kiadott, de mégis talán az egyik legjobbnak mondható a „one by one” című lemezük. Az együttest 1995-ben alapította Dave Grohl Seattle-ben. A banda stílusa rock és alternatív rock. Az együttes tagjai: Dave Grohl (ének, gitár), Nate Mendel (basszusgitár), Taylor Hawkins (dob), Chris Shifflet (gitár).



One By one

2001-ben felvették a lemez dalait és úgy tervezték, hogy hamarosan kiadásra is fog kerülni. Négy hónapig dolgoztak rajta és e közben Dave besegített a „Queens of the stone age” együttesnek elkészíteni a „Songs for the deaf” című albumukat. A lemez befejezése inspirálta Dave-t, hogy vegyenek fel egy-két számot újra, e helyett újra felvették az egész albumot. A végső album 2002. októberében jelent meg.



Számlista:

1. All my life
2. Low
3. Have it all
4. Times like these
5. Disenchanted Lullaby
6. Tired of you
7. Halo
8. Lonely as you
9. Overdrive
10. Burn away
11. Come back



Köszönöm szépen! Láng Dániel (Blues Revolver)

Continue reading...

SZINezünk

Ha nyár, akkor augusztus, ha augusztus, akkor fesztivál, ha fesztivál... akkor SZIN. Ala Szegedi Ifjúsági Napok.
Minden 1968-ban kezdődött, mikor is a fiatalok útjára indították a Szegedi Ifújsági Napok elődjét. Egy fesztivált, ahol olyan zenekarok léptek fel, amelyek valamilyen okból kifolyólag mellőzve voltak. Politikai, vallási nézetek miatt. Ennek a cenzúramentességnek igen nagy sikere is volt - igaz, a rendszerváltás után volt pár "csúszós év". 2003-ban a SZIN mondhatni nagykorú lett, országos méretű fesztivállá nőtte ki magát. Zene- és fesztiválimádók találkozója, és jóformán mindenféle nép fellelhető itt - a győriektől, a pestieken keresztül, egészen a külföldiekig... És nemcsak a tomboló közönség soraiban (tavaly pl. Gabriella Cilmi is itt volt). A SZIN egyébként egy "zöld" fesztivál, ami annyit takar, hogy mostanság reflektorfénybe került az ökotudatosság (lásd: Re:pohár, sörkollektor, zöld rendőrség).

Egyébként pedig egyáltalán nem áll szándékomban tovább húzni a kedves hallgatóság idegeit, úgyhogy jöjjön a lényeg...Ki lesz idén a SZINen?
Ez egy igen bonyolult kérdés pillanatnyilag, hiszen még nincs pontos program...Információmorzsából viszont jóval több.
Ami biztos:

Aug. 25. Szerda: Russkaja - kisszínpad

Aug. 26. Csütörtök: Chicane, Sugababes [személyes megjegyzés, hogy nagyon-nagyon- nagyon hülye fejet vágok, miközben ezt pötyögöm...Sugababes...fesztivál...khmm...] - nagyszínpad

Aug. 27. Péntek: Europe - nagyszínpad, Scooter - kisszínpad (ami még biztos: Alvin, PASO, Anima Sound System)

Aug. 28. Szombat: N.O.H.A.

Tankcsapda elvileg nem lesz, és a találgatásokkal ellentétben Boy Georoge sem.

És akkor ömlesztve, a többi fellépő:

PAROV STELAR & BAND, DEPRESSZIÓ, SUBSCRIBE, MYSTERY GANG, PÁL UTCAI FIÚK, COPYCON, MAGASHEGYI UNDERGROUND, ANIMA SOUND SYSTEM, OCHO MACH...O, ÓRIÁS, MASZKURA ÉS A TÜCSÖKRAJ, SEX ACTION, DEÁK BILL BLUES BAND, SUBSCRIBE, KORAI ÖRÖM, BRAINS? ERIK SUMO, LUDMILLA, BALKAN FANATIK, ANIMAL CANNIBALS, SUB BASS MONSTE, CSÍK ZENEKAR, KISCSILLAG, BELGA, PÉTERFFY BORI ÉS A LOVEBAND, BEATRICE,
MAGNA CUM LAUDE, IRIE MAFFIA, COLORSTAR, NEO, KOWALSKY MEG A VEGA, QUIMBY...

Ó, igen a Europe. Az, amelyikre ti is gondoltok.

További érdekesség, hogy úgy néz ki, lesz Silent Disco is. Művelődés itt.

Pancsolási lehetőség két medencében, hajrá. :) (Mivel a fesztiválnak ugye a partfürdő ad helyet...:))

Egyéb hasznos infók:

Elővételes jegyet a jegyshop.hu-n, vagy valamelyik Ticketportál/interticket irodában szerezhetsz.

A zsebpénzzel így tessék spórolni:

SZIN elővételes bérlet: 14.900 Forint 2010. augusztus 20-ig

SZIN helyszíni bérlet: 17.900 Forint 2010. augusztus 24-től

SZIN elővételes napijegy: 4.900 Forint 2010. augusztus 20-ig

SZIN helyszíni napijegy: 6.200 Forint 2010. augusztus 25-től

SZIN felező napijegy: 3.100 Forint 2010. augusztus 25-től

SZIN SZTE bérlet: 13.500 Ft

SZIN-Hegyalja kombinált bérlet: 26.900 Forint 2010. július 11-ig

Kinőttem a pelenkás korból, tehát anyám beszámíthatónak ítélt, és én is ott rontom majd a levegőt a SZINen. Hóban-sárban-fagyban-esőben-napsütésben: tehát bárhogy, csak ott legyek. Minden megvan, ami kell ahhoz, hogy igazán jól érezzem magam, Szeged, fagyi, haverok, zene, meg egy kis alkohol. :D Aloha, augusztus 25-én találkozunk! :)

Addig is: http://szin.org/

Continue reading...

Íme lemezbemutatónk második része! Jó olvasást!;)

A Blue October új lemezzel kezdte a 2009-es évet, aminek Approaching Normal nevet adta.
Kezdjük egy rövid kis ismertetővel, kik is ők? Egy Texasi banda ami 1995-ben alakult és egy testvérpáros is zenél a bandában. Az egy tesó Justin Furstenfeld a frontembere a zenekarnak. Ha minden igaz, akkor a banda nevét Justin tesója Jeremy inspirálta, aki 1997 Októberében balesetet szenvedett. Eddig összesen 5 albumot hoztak össze, valamint két koncertfelvételes lemezük is megjelent.

Néhány személyes kedvencem az előző albumokról:

Hate me-Foiled




Into the Ocean-Foiled



A quiet mind-History For Sale



Calling you- History For Sale




De térjünk át az új albumukra. Tizenegy új számot hoztak el nekünk. Mindenki megtalálja a neki valót. A Blue October hozta megszokott formáját, zenei hangzását. Nekem leginkább a Say it tetszett bár némileg hasonlít a Metro Station Shake it-jére leginkább a refrén de, szerintem ez nem gond, mert két különböző stílusról beszélhetünk. A másik kedvencem a Blue Skies, ami egy vidámabb számnak számít egészen megragadott a hangulata. Talán még a The End fogott meg ez már egy melankolikusabb szám van benne valami titokzatosság. A Shuold be Love egy igazi Blue October szám szerintem ami minden albumban megtalálható hasonló hangzású. Szerintem "Weight of the World" a legpocsékabb számuk semmi, October hangzása nincsen.

Itt számok listája:


1. "Weight of the World"
2. "Say It"
3. "Been Down"
4. "My Never" J
5. "Should Be Loved"
6. "Kangaroo Cry"
7. "Picking Up The Pieces
8. "Jump Rope.
9. "Blue Skies"
10. "Blue Does"



Hogy miért pont ŐK? Nem tudom. Elvarázsoltak de nagyon. Egy igazán jó Rockbanda az övék igaz hogy kevésbé ismertek, itt nálunk én szívből ajánlom mindenkinek a zenéjüket, mert sokszínű.

(Lemezüket sajnos nem lehet kapni, már jártam úgy hogy használtan sikerült szereznem Magyarországon nem kapható CD-t bolhapiacon, turkálóban. Hajrá;) )

Continue reading...

Blues Revolver- Finish

Elérkeztünk a Blues Revolver bemutató sorozatának uccsó részéhez, amikor végre sikerült az egész bandát befogni. Nem is akárhogy…

Sikerült elmennünk a május 15.-i esztergomi koncertjükre. Csak hogy érezzétek, az egész hangulatát,meg úgy kompletten mindent, leírnám részletesen, hogy hogy is megy ez nálunk.

Aznap volt az első égszakadós, megfagyós nap, és mivel szabadtéri koncertről volt szó, elég nehézkesen ment a megszervezés és odajutás. Nekünk az volt az aznapi 3. koncertünk, szóval „elázni már nem fogunk” alapon nekivágtunk, Győrből Esztergomnak.

Másfél óra alatt oda is értünk, a hangulatot az úton rendesen megalapoztuk (köszönet a 30y-nak, Foo Fightersnek, Irie Maffiának és a Hiperkarmának :D)

Esztergom,Széchenyi tér… Időben ott voltunk, amire (nem kéne,de..) büszke vagyok (külön köszönet a sofőrünknek.”puszianyu” ) .

Mire odaértünk Blues Revolver már a színpadon hangolt. El is kezdtek játszani és hűű volt itt minden… Jimmy Hendrixtől a háton gitározáson keresztül (külön gratula Ákosnak, ez a showbusiness ) a saját számokig. Ahhoz képest, hogy a hőmérséklet körülbelül a 10 fokot súrolta, az eső pedig természetesen egyre jobban zuhogott, a hangulat nagyon jó volt.

A koncert vége felé tartottak egy kis hatásszünetet, (fiúúúúúk, tudjuk, hogy ezt előre elterveztétek…) ugyanis beáztak a kábelek,vezetékek nem tudom mik, a technikai részéhez nem értek. Persze ezt is sikerült megoldani, így lement a koncert utolsó negyed órája is.

Miután sikerült összeszednünk a csapatot, és a 10 percig tartó ömlengésünket is végig hallgatták a srácok,hogy milyen jók voltak, még egy interjút is összehoztunk. És ha már eddig eljutottunk, azt hiszem ezt is megosztom veletek. (a zárójeles részek különböző helyzetjelentések, hogy a többség értse is, miről is van közben szó.)

- Hányadik koncertetek volt a mai?

- 4.

-Milyennek éreztétek ezt a koncertet?

-Ákos: Jól sikerült, nem? Én úgy érzem…

-Dani: Aha,szerintem nem volt túl sok hiba.

-Á. : Én jól éreztem magam jól sikerült szerintem.

-D.: Nagyon jó volt.

-Izgultatok? Lámpaláz?

-Á.: Én egyáltalán nem izgultam. Lámpaláz eleinte volt,de mostmár nincs.

-D.: Nem, én sem, egyáltalán nem

-Nem voltatok idegesek az eső miatt,meg az egész nem túl szabadtéri-kompatibilis időjárás miatt?.

-D.:- Amiatt azért, mert persze így kevesebben jöttek el.
-Á.:Egyik számunk illett is erre az időjárásra, a Couldn’t stand the Weather.

-Volt valami adatotok, hogy kb. hányan lesznek itt?

-Á.: Nem igazán.

-D.: De ennél biztos, hogy többre számítottunk.

-Csináltok még szabadtéri koncertet?

-D.: Persze,hogy csinálunk.

-Á.:Mindenképpen.

-Következő koncert?

- Hát,arról igazából nem tudunk semmi biztosat mondani, lesz egy falunap, ami a legközelebbi, de még erről sincs semmi biztos, nincs még teljesen lebeszélve.

-Nyár?

-D.: Nyáron lesz jó sok. Lesz egy Pécsen is.

-Pécsen?

-Igen kaptunk egy meghívást, amit egy közlekedési csoporttól kaptunk, egy házi bulira.

-Terveztek valami „nagyonnagy durranást” nyárra?

-Tervezni nem tervezünk, de meghívást lehet, hogy fogunk kapni. Szerintem a pécsi is egy ilyen nagyobb durranás lesz, nyár közepén. Egy győri sráctól kaptam az infót, hogy látott minket az oldalatokon, meg nézett egy pár videót, szimpatikusak vagyunk, és a stílusunk is tetszett neki, így jött a meghívás. Szóval nyár közepén lesz, egy jó nagy buli. És ez is szabadtéri lesz egyébként.

-Amióta az első rész felkerült az oldalra, éreztek valami változást, abban,hogy esetleg többen kerestek titeket, vagy azért ennyire nem érezhető?

- De, sokkal jobban, ismertebbek lettünk általa, többen keresnek meg minket

.

-És visszajelzéseket kaptok?

-Á.: Igen, elég sokat szoktunk kapni általában. (Dani okosan bólogat)

-D.: Persze,hogy kapunk.

-Sokat készültetek erre a koncertre, sokat próbáltatok?

-D.: Hát erre a koncertre igazából semmit nem készültünk.

-Á.: Nem, nem sokat, a suli miatt Daninak nem igazán jött össze, nem nagyon tudtunk próbálni, csak hétvégén.

-És most rákapcsoltok, vagy koncert után kis pihenő?

(tökegyszerre): Rákapcsolunk. Még jobban, mert több számot szeretnénk. Szeretnénk naponta próbákat.

-Á.: Ha naponta nem is, de gyakrabban. Heti négy próbát mindenképpen szeretnénk.

(közbe Peti is beesik, majdnem szó szerint)

-Peti, te izgultál koncert előtt?

-Igen,egy kicsit szoktam. De ha színpad közelében vagyok, teljesen megnyugszom. Haverokkal vagyok, haverokkal zenélek,imádok dobolni, szeretek előadni. Nagyon jó így zenélni.

-Mit szóltatok ehhez az egész technikai cucchoz? Mi is történt igazából?

-Tele lett vízzel a főkábelnél, és lecsapta a biztosítékot.

-Még pont az utolsó számot el tudtuk játszani, mire belendültünk.

-Jó volt ez így. Egy kis hatásszünet. Volt kedvenc koncertetek?

-P.: Nekem eddig az összes bejött.

-Á.: Nekem talán ez tetszett a legjobban.
-D.: Nekem a csolnoki, műv.házas.

-Hát,srácok, köszi mindent, és további sok sikert!(:

-Mi kösszönjük

Íme. Itt a vége, de azért ne fussatok messze, ugyanis a Blues Revolver június 5.-én Csolnokon (részletek később) 2 órás koncertet ad, és persze közben nagyn valószíűleg fogtok/fogunk még hallani róluk.

És persze ne feledjétek, tombol a PAFE- láz. Aki eddig nem tette meg, az pattanjon buszra,vonatra,lóra, repülőre most, és irány Várpalota, ugyanis szombat-vasárnap (is) a magyar zene nagyjai lépnek fel, mint például 30Y, Péterfy Bori & Love Band, Irie Maffia stb…

Jövő héten pedig elolvashatjátok itt a blogon a saját bőrünkön megtapasztalt PAFE-összefoglalót. ;D

Continue reading...

Road Stone & Blues Revolver

Jóból is megárt a sok - mondhatná a tapasztaltan - koncertszűz - altermetál kisbige. De nem mondja. Mert ebből a jóból nincs is olyan, hogy sok. És ha én is a Dunántúl levegőjét ronthatnám, most valószínűleg piros filccel ikszelgetném május 15-ét a naptáramban.
Ugyanis ezen a (remélhetőleg) derűs szombati napon két remek zenekar is tiszteletét teszi két remek rendezvényen, a következő forgatókönyv szerint:
Road Stone: a Győr-közeli abdai rock napon minden földi jóval várják a népeket a szervezők (pacival, motorral, sőt, kölyökkel felszerelkezve is tiszteletét teheti a kedves rockrajongó), 15:30-kor pedig fellép az általunk már bemutatott Road Stone. Hajrá, hajrá.

Blues Revolver: Esztergomban, a Széchenyi téri sátorban 20:00 órai kezdettel lehet Stevie Rayre, Jimi Hendrixre, Hobóra vadulni, aztán érkezik a (legjobb tudásom szerint Ákos másik zenekara:)) Blues and Roll is, Doyle Bramhallal meg Texas Blueszal. Indzsoj.

Continue reading...

Kilégzés

Üdv, kicsik-nagyok, visszatérők és nem visszatérők, zenekedvelők és...szóval üdv, mindenkinek, újra itt. :) A következő sorozatban különböző lemezek kerülnek a nagyító alá, és ha minden igaz, kéthetente szolgálhatunk majd frissítéssel a témában. Feltéve, ha az ember nem húzza annyira a dolgokat, mint ahogy nekem szokásom. :)

Mivel nagyon úgy tűnik, hogy én fogom hozni az alterkultúra "nagyjait", ismertebb zenekarait, kezdeném az aktuális kis kedvenccel, a Quimbyvel. Nincs mit tenni, elképesztő módon elbambultam, és magába szippantott a Quimby-mátrix, számról számra, akkordról akkordra, szövegről szövegre, jelen pillanatban gyógyíthatatlanul.

Hogy miért pont a Kilégzés? És miért nem a Lármagyűjtögető? Egyrészt, a Lármagyűjtögetőn elég kevés új szám van, másrészt a Kilégzést egy sokkal élményközelibb lemeznek tartom. Persze, ha élményközelt akarok, akkor mondhatnátok, hogy választhattam volna a Káoszt is. De épp ezért szeretem a Quimbyt: az életem minden percére (boldogra, boldogtalanra, hóban biciklizésre és esőben ugrálásra, egyedülléthez és társasághoz, barátokhoz és ellenségekhez) megvannak a megfelelő számok, jelen esetben lemezek - most a Kilégzésen van a sor.
Ha nagyon ki akarom élezni a különbségeket, íme egy-egy rövid szövegrészlet a feloszlás előtti, és egy a feloszlás utáni korszakból:

"Kibukott angyal üvölt az égre. Rázza az öklét, és közben Festi az arcát fekete-fehérre..."



"Tékozló angyal a magasban, böffent nincs baj, nincs haragban senkivel. G dúrban zúgják a fákon a kabócák, hogy láss csodát, láss ezer csodát, láss ezer csodát."

Aki egy kicsit is tisztában van a Quimbyék életútjával, az tudja, hogy a Kiss Tibi nem egy egyszerű eset. Megjárta a Poklot, megjárta a Mennyországot, de amiért számomra egy nagyon szimpatikus ember, hogy a Pokol után is ki tudott kecmeregni a szarból. Tulajdonképpen ez az egész kicsit Kiss Tibi-központú lesz... de mivel javarészt az ő betegsége volt az oka a zenekar feloszlásának, ezért úgy gondolom, helyénvalóak lesznek a következő sorok.

Hogy egy kicsit jobban megismerjük őt (ha nem baj, kihagynám a hol-mikor-kivel-klisét), hozok nektek egy interjút a feloszlás előtti-utáni-közbeni korszakról. Merthogy volt ilyen is. Stabilan lenn. Droggal, elvonóval, kórházzal. És hogy az egyszeri ember is megértse, mi az, hogy függeni, szenvedélybetegnek lenni, gyógyszereken élni -, valamint, ami az egész Kilégzésnek értelmet ad, íme itt van ez. Hogy megértsük, miért.


A riporter Pölös Zsófi, én csak átdolgoztam a cikket, rövidítettem a válaszokat, kiemeltem, satöbbi. Forrás: passzio.hu

- Mikor vetted észre, hogy gáz van?

- Mire észrevettem, hogy problémás az az életmód, eltelt tizenvalahány év, de abban a tizenvalahány évben én jól éreztem magam, vagy legalábbis annyira elfedtem magamban azokat a problémákat, hogy nem foglalkoztam velük. Viszont ennek lettek következményei. Nem az alkohollal vagy a drogokkal volt problémám, hanem annak a következményeivel. És azokat nem szeretem. A drogokat meg az alkoholt ma is szeretem.


- Nem gondolkoztál azon, miért kellenek ezek ahhoz, hogy jól érezd magad?

- Akkor, amikor jól éreztem magam, nem. Akkor gondolkodtam sokat, amikor nem éreztem jól magam. Akkor túl sokat is. Amíg problémában dagonyázom, nem a megoldásban vagyok, pedig ebből csak úgy lehet kijönni, ha az ember átteszi magát a megoldás szférájába. Magyarán, az ember azt mondja, hogy oké, hogy ez van, de akkor most mi legyen. Meg hogyan csináljam. Azzal nagyon sok idő megy el, hogy azon gondolkodik, ez miért van. Nyilván azért is van, mert akkor ki kell találni, hogy mit oldjon meg az ember – tehát hasznos része is van ennek.

- Nem félsz attól, hogy újra meg fog történni?

- A félelem nem segít.Tulajdonképpen az egész betegség az ego problémája. Az az első lépés, hogy elfogadom, hogy tehetetlen vagyok ezzel az üggyel kapcsolatban. És akkor már el tudom fogadni a segítséget, mert általában a krízishelyzetben lévő emberek, nagyon nehezen fogadják el a segítséget részint az ego miatt, részint mert addig is úgy élték az életüket, hogy mindig csak a maguk feje után mentek, meg a társadalmi normákhoz képest elég absztrakt módon, és ehhez ragaszkodnak, még akkor is, ha bajban vannak. Meg kell tanulnod tanulni. Alázat kell, hogy taníthatóvá válj.

- Mik azok, amiket most távol tartasz?

- Mondjuk, vagyunk egy társaságban, bulizunk, én is ott vagyok velük, gitározunk, teljesen jól elvagyunk, megy a mulatság, lehet, hogy hajnal háromig jól vagyok, de előfordulhat, hogy eljön egy olyan pont, amikor azt érzem, átváltott a működés, beindult a kismajom a hátamon, és belemennék dolgokba. Olyankor nagyon hamar el szoktam jönni.

[...] nem jó benne lenni olyan kapcsolatban, ahol hazudozni kell, ahol nem lehet őszinte valaki, ahol játszadozni kell. Ilyenekből jó kiszakadni. Vagy találkoztam olyannal, nekem is ment tönkre kapcsolat azért, mert hiába szerettem egy lányt nagyon, ő abban volt benne, amiben én régen, és nem tudott még áttérni abba, hogy megoldja. És akkor együtt kulminál a rendszer, hosszú távon egy olyan emberrel, akin tudom, hogy nem tudok segíteni, csak egy dolog lehet: ő az erősebb. Azt tudni kell, hogy mindig az az erősebb. És előbb-utóbb ő fogja a szarba lehúzni a másikat.

- Lipót?

- Tessék? In medias res Lipót. Aki eltéved, annak ott van a Lipót – úgy valahogy.

- Mennyi ideig voltál benn?

- Voltam többször. De erről szoktak beszélni emberek?

- Szoktak.

- Aha. Kétszer fordultam meg ott... Több kórházban voltam. Ez vele jár... ezzel. És voltam a Lipóton is.

- Volt, hogy önként mentél be?

- Volt. Első alkalommal még vittek, akkor még küzdöttem, harcoltam, és volt olyan, hogy önként letelepedtem a batyummal, és mondtam, vegyenek fel.

- Ehhez már nagyon eltökéltnek kellett lenni

- Igen. Voltak olyan ismerőseim, akik nem rábeszéltek, de azt mondták, hogy jó lenne bemenni. És akkor… és akkor végül is, ja. Bementem.

- Ezek olyanok voltak, akik estek már át ilyenen, vagy...

- Ismerik ezt. Voltak ők is. A Lipótot egyébként megjárta a fél értelmiség. Ez egy népszerű hely. Magyar Királyi Tébolyda.

- Milyen volt?

Az első még izgalmas volt, de Lipóton már nem annyira. Ott már inkább el voltam keseredve, olyanok jutottak eszembe, hogy vajon most már itt fogok meghalni? Abban a mentális állapotban nem nagyon létezik külvilág, csak egy nagyon szűk, zárt környezet, és egy távoli, illuzionisztikus valami – jövőképek, meg múltképek. De rajzolgattam sokat – saját hülyeségemet is, meg rajzolgattam a betegeket is.

- Onnan haza?

- Ott ráállítottak a gyógyszerekre, ami valahogy működött, viszont hosszú távon nem jó az. Átmeneti dolognak gondolom, hogy működik, aztán meg rákattantam, és elkezdtem összevissza szedni a gyógyszereket. Akkor elkezdtem gyógyszerezni.

- Meddig?

- Két évig. És közben voltam itt-ott. Kórházakban.

- Aztán?

- Ez egy ilyen massza. Van ez a két-három év, ami egybefolyt.



- És?

- Komló előtt már nagyon untam azt, hogy kórházból ki, kórházba be, kinn se megy, benn se megy, se gyógyszerrel nem megy, se anélkül.

- De abban a két-három évben mennyire keseredtél el, vagy ijedtél meg, vagy sajnáltad magadat, vagy foglalkoztál egyáltalán magaddal?

- Az nagyon deprimált, halálhangulatban telt el.

- Föl-le, föl-le, vagy csak lenn?

- Ott nem nagyon volt fönn. Az inkább lenn volt már. Pokoljárás volt, már nem nagyon volt abban ingadozás. Stabilan lenn volt.

- Szuicid hajlamok?

- Persze. Ilyenek. Abszolút. Ez a történet. De az egész világ az, utána már. Egy tömbnek tűnik nekem az életemben, egy pillanatnak, ami kitartott hosszú ideig. Hogy mi történt akkor – sok minden, ugyanakkor mégis semmi. Mindenféle volt - volt, aki kihasználta a helyzetemet, volt olyan, aki reménytelenül segíteni próbált, lesüppedve voltam. Lementem néha az éjjel-nappaliba, néha volt koncert, azt sem tudtam, hogy - valószínűleg nem volt tigris egyik sem. Először a Lipótról azért kerültem ki, merthogy onnan nyomtam a koncerteket. Utána mindig szakadékállapotban mentem vissza, és ezért el is kellett jönnöm onnan. Utána leállt a zenekar, ez már a vége volt. Akkor eldöntöttem, megcsinálom rendesen. Az ottani orvos meg egy-két ismerős ajánlotta Komlót. Nem tudtam igazán kiszakadni a környezetből, az volt a baj, úton-útfélen találkoztam emberekkel, és nem is arról volt szó, hogy egy pillanat alatt bele lehetett vinni, hanem pillanatok alatt bele akartam menni.

De előtte volt még olyan, hogy elmentem vidékre egyedül [...], de aztán visszajöttem Budapestre, és itt megint szép lassan belecsúsztam. Akkor volt az - ez kicsit misztikusan hangzik, de nincs benne semmi ilyen -, jött egy ilyen hang, hogy menj el hosszú időre. Akkor felvettem ezt a komlói szálat, megismerkedtem a lehetőséggel, és minthogy bajom nem lehet belőle, elmentem felvételire, és ott tartottak.

- Hiszel ebben a szétszedjük, és egy nagyobb egészet építünk belőle dologban?

- Abban hiszek, hogy annyira szedik szét az embert, amennyire hagyja.

- Te mennyire hagytad? (Komlón)

- Amennyire szükséges volt. Hogy tudjanak használni, hogy én is tudjak ott működni.

- Ez mit jelent?

- Ami az ottani dologhoz kellett, annyit engedtem, amennyi szükséges volt, nem többet. Ki milyen alkat – a hajlandóság nagyon fontos, hogy tudjon együtt dolgozni a többiekkel, az, szerintem bennem megvolt, meg a segítőkészség is, meg egy csomó dolog. Én ott hasznos akartam lenni. Először csak sodródni kell az árral, elfogadni, hogy mit hogyan kell, és egy idő után, az idősebbnek kell segíteni a fiatalabbat. Ez tőlem nem áll távol, én szívesen tettem ezt. Így beépül mindenki a maga módján, és megtalálja a helyét a rendszerben, hogy mi az, amit csinál. Viszont olyan dolgokat is meg kell csinálni, amit nem szívesen csinál. Sőt. Igazán, nem akar. Például a lányok először irtóztak a kecskék takarításától, aztán idővel megkedvelték. Én is kecskét fejtem, irgalmatlan grán titonokat, és közben üvöltöttem, hogy „I know it’s only rock and roll but I like it”. Van egy kis idő, mire oda megérkezik valaki, és el kell egy kis időnek telnie, amíg onnan eljön. Nemcsak fizikálisan, hanem mentális értelemben. Időbe telik, mire a sok kusza gondolatot fókuszálni tudja. Nagyon fontos, hogy ott tudjon lenni. Amikor már ott van, akkor rájön, hogy jobb, ha csinálja. Ha sokáig ellene dolgozik, az nagyon fárasztó. Másrészt nem hiszem azt, hogy bárkiben kárt lehet tenni egy ilyen helyen. Nem változtatják meg az embereket, senkit, hanem mindenki maga talál rá arra, hogy hogyan változzon, és az általában belülről fakad. Általában inkább azt találom meg, hogy mi az, ami bennem van, és mi az, ami bennem van, csak nem élek vele. Sokan azt gondolják, hogy ott aztán kilúgozzák az agyat, vagy megváltoztatják az embert -volt egy ember, akit szerettünk, most meg visszajött egy olyan, aki igaz, hogy működik az életben, de valahogy nem olyan jó fej már. Ja, lehet, hogy neki az ártalmas volt, hogy olyan jó fej volt, sőt, belehalhatott volna. Ezt például meg lehet tanulni. Saját magunk kereteit találjuk meg, és azért nem a közösséget kell okolni. Ott ülsz tizenvalahány emberrel szemben, nem tudsz nekik hazudni, mert mind benne van, és átlátnak rajta. Ebből a szempontból nemcsak abban segít, hogy saját magát mások által megismerje az ember, hanem azzal is, hogy áthatja egy nagyon nagy tapasztalat. Fél mozdulatból is rájövök, hogy hazudik-e valaki. Érzékenyebbé, helyesebben érzékennyé váltam. Nem működő emberek mennek oda, és működő emberek jönnek el. A választás mindig az övéké, dönthetnek bármiről – kapnak eszközöket, amiket használhatnak, jelzőtáblákat az élettel kapcsolatban, de alapvetően a jellemet nem változtatják meg, hanem az lényeg, hogy ő önmagán hogy tud változtatni.

Ez a lelki része. A mentális. De az, hogy együtt él tizenvalahány ember egy közösségben, az már maga egy ilyen dolog. Együtt kelnek nagyjából, együtt fekszenek, önellátóak, a ház körüli munkákat meg a konyhai munkákat munkaterápia néven a közösség tagjai végzik. Emellett van zeneterápia, meg színház, ami nekem nagyon sokat segített, mert a zenébe bele tudtam vetni magam, és volt ott egy nagyon kedves segítősrác, akivel sokat zenéltünk együtt.

- Nem féltél attól, ha kijössz, vissza fogsz zuhanni egyszer?

- A félelem nem jó szó rá. Inkább az van, hogy mikor döntök úgy, hogy megreszkírozom azt. Nem azt kaptam ott, hogy féljek a visszacsúszástól, hanem azt a szabadságot, hogy dönthetek. Tulajdonképpen ez a szabadság ugyanolyan, mint bármely más szabadság, vannak benne bizonytalanságok is, ennyit kaptam vissza. Attól nem féltem, hogy visszacsúszok, de voltak olyan dolgok, amikről tudtam, hogy nehezebben fognak menni, ügyködni kell rajtuk. Hogy magammal rendben tudjak lenni, akkor is, ha valami olyasmit csináltam, ami miatt érezhetném szarul is magam. Csak ez baromira nem segít. A jelenben való hit, az abban való élhetés – ezeket adja vissza. Azt hiszem. Ez kvázi csoda egy olyannak, aki nem tudott.

És mik a számodra fontos értékek most?

- Alapvető emberi értékek, amik mindenki számára, aki foglalkozik ilyesmi témával, meg a zene, a vizuális művészetek, a munka, szeretem a szerelmet meg a nőket, az utazást, nem kell túl sok pénz, viszont sok szabadság, sok szabadidő, hogy csinálhassam, amit. Ez talán egy kicsit önös, de én azt szeretném csinálni ebben az életben, amit szeretek, ebben nem nagyon tudok kompromisszumot kötni, maximum annyit, hogy ha nagyon szarul állok, ezt-azt elvállalok. Nem mindegy, hogy milyen gondolatok töltik be a fejemet, mivel foglalkozok, és ha ebből még meg is élek, akkor jól vagyok.

Ez egy része az életemnek. Én ezeket részint azért tárom fel, mert lehet, hogy éppen valaki most hallja meg, akinek szüksége van rá. De tudom, hogy ezekkel az emberekkel, akikkel problémák vannak, nem így lehet, vagy nem lehet segíteni, viszont vannak olyan dolgok, amik elindíthatják arra, hogy elfogadják a segítséget, vagy elinduljanak egy úton. De nem azt szeretném, ha az életemnek ez lenne kívülről az emlékezetes pontja, annak ellenére, hogy ez valószínűleg a gerincvelőmig belém ivódott. Nem szeretném ezt, mint zászlót vinni magam előtt, hogy én egy megmondóember vagyok, mert nem vagyok az. Nem tudom megmondani, hogyan kell, el tudom mondani, velem hogyan volt, és én mit csináltam, ha ez segít.

---

Szilárd elment Súlytalankodni, Líviusz meg Feri A Kutya Vacsorájával voltak elfoglalva, de voltak itt még egyéb finomságok is: Marlboro Man, Üllői Úti Fuck, Hippikiller. 2004-ben egy nagy Gödör-buli alkalmával viszont minden újra összeállt, 2005-ben pedig megjelent az új lemez, a Kilégzés. A Quimby visszatért, és nem nyögvenyelősen, nem pórázon húzva - frissen, üdén, újult erővel.

Van itt minden: Ventilátor Blues, Líviusz-féle megadás, Don Quijote ébredése...

De ahelyett, hogy én jártatnám az szám, conutryról, sanzonról, lüktetésről, metaforákról, kocsmadalokról, íme:

Kamikaze bárány
Nyina
Homo defektus
Country Joe McDonald
Most múlik pontosan
Transzakció (sajnálatos módon a youtube cserben hagyott)
Csáki Pityu bá' balladája
Don Quijote ébredése
Autó egy szerpentinen
Kisember a csónakban
Sehol se talállak
Legyen vörös
Mari
Magam adom
Ventilátor Blues
Az egyik ember...
Viharon túl, szélcsenden innen

De, hogy egy kicsit azért én is kivegyem a részem az ajánlásból, figyelmetekbe ajánlom a Most múlik pontosant, esetleg, Don Quijote piszoárban vitorlázó ébredését. A megkönnyebbülést sugárzó Autó egy szerpentinent; Marit, aki/ami mindig mosolyra derít; a számomra örök "Quimby-klasszik" Magam adomot Líviusz sercegő hangjával, na meg a Viharon túlt, amit istenkáromlás lenne kihagyni a rövidített listából.

És mindezek után úgy érzem, a Quimby nem akar többnek látszani, mint ami. Egyszerűen csak kifejezni a "szép magyar valóságot", egy egészen más szemszögből. Meglocsolni a lemezt egy dohos kocsmából szerzett Arany Ászokkal, átitatni a tavasz meg a szerelem aromájával, na meg az örök tanulsággal, hogy küzdés nélkül nincs győzelem.

Hallgassátok, élvezzétek, szeressétek.

Continue reading...

PAFE-2010.

Sziasztok!

Az idei nyár a fesztiválokról fog szólni. Jöttök?

Buli itt Buli amott szerintem érdemes megtudni kinek mi van legközelebb. Lesz itt minden, ami szem-szájnak ingere. Olcsóbb „gyerekcentrikusabb” fesztek, valamint drágább és nagyobbat szólók. Jó olvasást:Barbi;)

A Pafe vagyis a Pannónia Fesztivál idén Várpalotán kerül megrendezésre, méghozzá május 20-tól 23-ig. És igen pünkösdkor legyen időd kiheverni… Idén még több őrült dologban lehet részed, mint tavaly. Szeretnéd megcsillogtatni a tudásod ország világ előtt? Itt megteheted! Mindössze annyi dolog van, hogy meglátogatod a honlapjukat és pályázol. Na de hagyjuk az unalmas reklámdumát csapjuk bele a lecsóba! Hogy kik lesznek az idei fellépők? Hogy csak párat soroljak fel: Quimby, Kis Pál és borz, Kiscsillag, Péterfy Bori. És persze a ráadás: külön metál színpad metálosoknak! 900 Ft, három pedig 3500 Ft. Sőt ha nem múltál el még 12, szülői felügyelettel ingyenesen léphetsz be. Szóval szerintem érdemes elmenni. Kaját sajnos nem vihetsz sem italt, de nem kell aggódni, nem fogsz se, éhen se szomjan halni, mert az étel és italkínálat kedvezményes. Jó kis marketingfogás. Ha nem akarsz a fesztivál ideje alatt ingázni (ki a fene akarna? ) akkor érvényes karszalaggal igénybe veheted a fesztivál kempingjét teljesen ingyen. Ha pedig nem fűl a fogad, hogy hálózsákban aludjál (amit valljuk be jó buli, de elég kényelmetlen) akkor a www.varpalota.hu -n keress egy kiadó szobát. Én a sátrat javaslom. Idén a Pafe némileg a környezetvédelemre is tesz hangsúlyt, és mivel én elvetemült környezetvédő vagyok ezt igen nagyra értékelem, és lehet, hogy jövőre én is megtisztelem őket. Szóval a záróbuli idén nagyon izgalmas lesz már akinek. Na jó nem húzom tovább az idegeiteket, faültetés lesz! Szerintem tök jó hogy gondoltak erre is, mert egyre több fakitermelés. Ha úgy érzed, hogy te városodban is kevés a fa a Pafe segít, hogy zöldebb legyen.(ugye megint itt egy csúnya link, ahol többet tudhatsz meg: http://www.pannoniafesztival.hu/faulteto-program/ )

Mindent összevetve szerintem nagyon is érdemes elmenni, főleg aki még Fesztivál szűz. Már csak azért is hogy támogassuk a magyar előadókat.

Continue reading...

Blues Revolver 2.

Az első rész után, amit a bandával „online” ejtettünk meg, sor került a személyes riportra is. Bár csak a zenekar basszusgitárosa, Láng Dániel tudott egyelőre részt venni, rengeteg dolgot sikerült belőle kiszednem a bandáról, a nem rég elsütött koncertről, és saját magáról is (megtisztelve érzem magam :D) Az egész ott kezdődött, hogy a drága riporterkisasszony késett fél órát (szégyelli is magát emiatt). Nekem is ez volt az első személyes riportom, ha jól tudom neki is, egyértelműen mindketten zavarban voltunk. Kerestünk egy (viszonylag) csendes, riport-kompatibilis helyet, s miután már 800-szor is bocsánatot kértem a már elegánsnak sem mondható késésért, igyekeztem eltenni a megszeppentséget, és minél több, érdekesebb infóhoz jutni…

- Jöhetnék alapkérdésekkel, miért ez lett a banda neve, stb… De most nem ezért jöttem. Ezt majd akkor mikor mind a 3-an itt lesztek személyesen. Engem inkább „kulisszatitkok” érdekelnek. Pillanatok alatt le lehet szűrni rólatok, hogy egymás legnagyobb rajongói vagytok. Az egész arról szól, hogy élvezitek, amit csináltok. Ez már az alakulásnál meg volt?

- Ez nem semmi. Én nem számítottam volna rá, hogy ez ennyire látszik... Tényleg megszeppenek, amikor mondjuk, próbán az Ákos elkezd felém jönni szóló közben, hát komolyan vele nagyszerű dolog játszani. Na, és a Peti… Nem tudom, ki tudna olyat mondani, amit ő ne tudna el dobolni úgy, hogy sohasem járt tanárhoz. Persze, hogy megvolt. Ha nem élveznénk el sem kezdtük volna. Amikor alakult a banda én nagyon örültem, hogy játszhatok velük, persze akkor még négyen voltunk
- Négyen? Tagcsere, félreértés, vita? Mesélj erről, amennyit fontosnak látsz. (mégsem vagyunk bulvársajtó)

- Az egész úgy kezdődött, hogy Ákos, Peti, Ricsi és én. Ricsi énekelt és ritmus gitározott a bandában. Ő inkább a rock meg a punk zene felé hajlott. Félreértés vagy vita soha nem volt köztünk. Nagyon jó barátok vagyunk, ő azért szállt ki, mert van egy másik bandája, meg szerintem neki nem tetszett annyira a blues, mint amennyire nekünk. Persze ez csak az én véleményem. És nem szeretnénk ezt senkire ráerőszakolni főleg egy barátra nem. Egyébként nekik most volt az első koncertjük. Nem tudom, hogy sikerült, de biztos arattak. :D

- Ha már itt tartunk, nektek is most volt koncertetek. Minden érdekes részletet tudni akarok! :D
- Nagyon jól sikerült az a koncert. Sajnos annyian nem voltak, mint amennyit szerettünk volna, de amikor elkezdtünk játszani egyre több ember jött be megnézni, meghallgatni minket. Érdekes részlet? Hát azon a koncerten mi voltunk az egyetlen visszafogottabb banda, mármint stílusra értem ezt. Rajtunk kívül csak heavy metal együttesek voltak, ha jól tudom. De az egyik együttes tagjaival nagyon összebarátkoztunk, meg aki szervezte ezt az egészet, egy igen ismert ember, vele is jó kapcsolatba léptünk. Részletesen a koncertről kb 1 órát játszottunk és mindenkinek nagyon tetszett. Ezt nem én mondom hanem ők mondták nekünk.

- Milyen számokat játszottatok? Taktikáztatok egy kicsit? Úgy értem, inkább ismertebb számokat játszottatok, vagy nagy kedvenceket?

- Inkább nagy kedvenceket. Most játszottuk az első olyan saját számunkat amire végre kész lett a dalszöveg és én énekeltem el. többségben Jimi Hendrix és Stevie Ray Vaughan számokat adtunk elő.



-Örülök,hogy jól sikerült a koncert. Gratulálok. :D De ha már itt tartunk... Egyértelműen a blues zene szerelmesei vagytok, ami azért valjuk be - mint már múltkor is beszéltünk róla- nem a legpopulárisabb műfaj. Csúnyán, menedzseresen, lemezkiadósan szólva,nem egy könnyen eladható műfaj. És sajnos ma elég sok minden múlik az "eladhatóságon". Erről mi a véleményed? Hogy tudtok, tudnátok ezzel megbirkózni?

- Ez nagyon nehéz kérdés. Csak remélni tudjuk, hogy újból megszeretik ezt a műfajt és mondjuk, megszeretnek minket. De próbálunk az, az együttes lenni, aki minél jobban megismerteti magát, és lépésről lépésre a cél felé tart. Azt viszont nem tudom megérteni, hogy a gépzenén, azon mit lehet szeretni??! Unalmas, monoton, tök ritmustalan, idegesítő és még sorolhatnám. Mellesleg ezek a semmittevők a világ legnagyobb sztárjai, akik úgy csinálják a zenét, hogy play backről lejátsza órákon át ugyanazt, és hangosítgatja, meg a halkítgatja... De most gondolom, van olyan, aki imádja ezt a műfajt, és mondjuk, olvassa ezt a cikket, de akkor kérdezem én tőle, a sértettől, hogy miért olyan, hú de jó ez a monoton "zene"? Mert úgy gondolom, hogy részben ezek miatt lett letakarva az igazi zene. Csak ezt a műfajt tudnám hibáztatni azért, ha mondjuk egy tehetséges banda, mert nagyon sok van Magyarországon és nem csak itt nem tud befutni.

- Igen persze, stílusok, ízlések, pofonok... Szerintem a legnagyobb baj,hogy minden azon múlik, mennyire vagy divatbanda. Hogy, ha a kezedbe adnak egy gitárt, leginkább nem azt nézik először, hogy mennyire tudsz játszani, hanem, hogy mennyire áll jól, mennyire fogsz jól mutatni a plakátokon. És megint az eladhatóságnál lyukadtunk ki... Elmész egy őrült jó demóval a kezedben egy kiadóhoz, és még meg sem hallgatták, de azon gondolkodnak, hogy kéne befesteni a hajadat olyanra, hogy a lányok kedvence legyél, hogyan tudnának minél előbb mainstream zenékkel befuttatni, és ezáltal élő reklámtáblát csinálni belőled. Reklám egyenlő a pénzzel, pénz,pénz,eladhatóság,még több reklám még több pénz stb... És elképzelhető, hogy már magadat látod a buszokon is, de a demód még meghallgatatlanul, valahol egy fiókban nézeget. Persze ez elég filmes, és sémaszerű… De ez az igazság.

- Ez így van sajnos. De ezen lehet változtatni. Csak nem tudni hogyan...És sokan ezért maradnak háttérben...De még mindig vannak olyanok akik a tehetséget keresik és nem azt,hogy mennyire tetszene az embereknek a hülyeségével. Itt Magyarországon pl. mindenki sztár. Sorolhatnék ezer olyan embert, akik a sötét agyuk miatt lettek népszerűek. De ha ez kell a világnak, akkor mit lehet tenni?? Magyarország nem értékeli úgy a zenét vagy a sportot, ahogy kellene. Ezermillió jobb dolog van, mint ami ma folyik. A félreértést pedig elkerülve nem azt akarom mondani , hogy mi vagyunk a legjobbak és senki sem érti, mért nem szeretnek minket 4 milliárdan hanem, hogy szégyen, ami megy mostanság és nem kellene elfelejteni azt, ami felnevelt minket és nem is kéne eltorzítani. A mai nap kaptam egy kis szórólapot a városban "drogmentes Magyarországért" és ott is külön kiemelték a Discokat. Egyszerűen nem értem. Rossz is, amit csinálnak, és veszélyes is... Manapság ez a menő...

- Hát… Van benn valami, de szerintem ne menjünk bele. A „rock sztár” életstílus is mehet át túlzásokba…Gondolom érted, mire gondolok… A lényeg, hogy nagyon akarni kell, mert tényleg, szerencsére van még elég olyan kiadó, akik az igazi tehetségeket figyelik és keresik. Ehhez rengeteget kell koncertezni is… (igen, célzás volt) Készültök már nyárra? Koncertdömping?

- Igen készülünk nyárra. Sok meghívást kaptunk és van olyan meghívásunk, amiről csak én tudok, és még nem mondtam meg a többieknek. Ha elolvassák, akkor majd rákérdezhetnek. :D Nem árulok el semmit. minimum 15 koncertet szeretnénk adni.

- Helyszín? Időpont?Bármi konkrétum a tenyér dörzsölgető, koncertéhes fiataloknak?

- Időpontot egyelőre nem tudok, de helyszínt igen. Csolnok, Esztergom, Pécs…

- Hű… Jól hangzik. Zárásként, üzensz valamit itt, így a bandának?:D Esetleg a rajongóknak?:D

- A többieknek annyit, hogy majd találkozunk! :D A rajongóknak pedig,hogy hallgassanak jó zenééét!

Szóval, igen… Lelkesedésből nincs hiány, emberek, irány a koncert. (Ezúton ígérem mindenkinek, hogy a Blues Revolver koncertek dátumai,helyszínei stb… fent lesznek a blogon !! ) [reklám helye (:] olvassátok továbbra is a blogot, és kommenteket szeretnénk látni, hajt minket az a fránya kíváncsiság. (:

Continue reading...

Road Stone

A Road Stone több tagváltáson ment keresztül, most a végső és állandó tagokkal (Ruska Peti, Horváth Robi, Angyal Ádám) készített interjút olvashatjátok, amit szerény személyen készített és dolgozott fel. A srácok rendkívül kedvesek és szimpatikusak voltak. Nagyravágyó terveik vannak. Hát hajrá remélem, megvalósul. Ha szeretnétek figyelemmel követni a bandával kapcsolatos eseményeket, és minél előbb értesülni a koncertekről, akkor itt a banda weboldala: www.roadstonemusic.hu . Bátran nézegessétek üzenő faluk is van ;) !






















Barbi: Sziasztok! Először az lenne a kérésem, hogy mutatkozzatok be, és mondjátok el, melyik suliba jártok, hány évesek vagytok, valamint azt, hogy milyen posztot töltitek be a bandában!
Peti: Ruska Péter vagyok, jövő héten leszek 16, a gitár poszton vagyok és a Págiszba járok.
Ádám: Angyal Ádám vagyok a Széchenyi Egyetemre, járok és basszusgitározom, valamint 20 éves vagyok.
Robi: Horvát Róbert vagyok 16 éves és dobolok.

Barbi: Most a Petihez intézek egy kérdést, hogy hány évesen kezdtél el gitározni?
P: 10.

És hogyan tanultatok meg hangszeren játszani? Tanárral vagy magatoktól?
P: Engem még tanár nem látott!:)
Á: Én tanultam zongorán is játszani tanárhoz jártam és később tanultam meg basszusgitáron játszani.

B: Mit szerettek még csinálni a zenélésen kívül? Hobbik?
P. Zenélni. Mit az állat!
Á: Engem a horgászat is érdekel.
R. Rajzolni és aludni.
P: Az aztán nagy hobbi. :D

B: Miért én nekem is az az egyik hobbim! :) És egyébként a zenéléssel hogy álltok? A jövőben mivel szeretnétek foglalkozni?
Á: A zenélés a mindenem! És egyértelműen a zenével!
P: Zene!
R: Zene!
Á: Nagy terveink vannak, amit a zenével szeretnénk honorálni!

B: Egyértelmű. Hallottam, hogy részt vettetek a „Sztárvadász” tehetségkutatón. Ott hányadik helyezést értetek el?
P: Igazából a zenekarok között elsők lettünk. És persze nem volt protekciónk!

B: Esetleg nyertetek-e valamilyen díjat még?
Á: Igen részt vettünk a Kisfaludy napokon is.


B: A zenélés mennyire megy rá magánéletetekre?
Á: Igazából ezt megbeszéltük magunk között, hogy a suli az első!

B: És a szüleitek hogy vannak ezzel?
P: Természetesen támogatnak!

B: Merrefele zenéltek? Amolyan garázsbanda vagytok? Stílus?
P: Igen. Rockot játszunk, de van benne metál is.

B: A koncerteken azok, akik meghallgatnak titeket, hogy viszonyulnak hozzátok?
P: Visítoznak és ölelgetnek.
R: Ja mint Sikátorban.
Á: Na ja. Az nem volt semmi!

B: Hol szoktatok fellépni? Rómer vagy ilyesmi?
(Mindhárman egyszerre): Áhhh.
P: Győrből nagyon kiszorultunk a clubok nagyképűsége miatt, pl. telefonkinyomogatás, nem vagyok hajlandó tárgyalni, Győrrel nem is nagyon foglalkozunk, motoros találkozókon. Győr környéki falvakba járunk. Május 1. Enesén lesz koncertünk. 15.-én saját fellépési rendezvényünk lesz Abdán egész napos rendezvény akkor Júniusban egy nagy motoros találkozó.

B: Honnan jött a nevetek?
P: Hát ültünk a pincében és jött:)

B: Tervezetiek, hogy jövőben kiadtok egy lemezt?
P: Igen! Folyamatosan készül:) Vannak nagyvonalú terveink! A lemezünk 13 saját szerzeményt fog tartalmazni és a 2008-ban készült demó lemezünk is rá fog kerülni.

B: Ugye bár rockerek vagytok. Ne érnek titeket atrocitások? Veletek szemben zéró a tolerancia?
P: Nem dehogy!
Á: Mivel ugye én négy évvel idősebb vagyok, mint ők ezért én lényegében a rockerek világában nőttem fel 
R: Nem. De ha beszólnának, visszaszólnék.


B: Fiúk, nagyon örültem, hogy elkészíthettem az interjút veletek! Köszönöm.
Road Stone: Mi köszönjük a lehetőséget!



Remélem a Road Stone rajongók kíváncsiságát sikerült kielégítenem! Továbbra is olvassátok a blogot mert sok új és tehetséges fiatal feltörekvő zenekart hozunk el nektek!

Continue reading...