Az első rész után, amit a bandával „online” ejtettünk meg, sor került a személyes riportra is. Bár csak a zenekar basszusgitárosa, Láng Dániel tudott egyelőre részt venni, rengeteg dolgot sikerült belőle kiszednem a bandáról, a nem rég elsütött koncertről, és saját magáról is (megtisztelve érzem magam :D) Az egész ott kezdődött, hogy a drága riporterkisasszony késett fél órát (szégyelli is magát emiatt). Nekem is ez volt az első személyes riportom, ha jól tudom neki is, egyértelműen mindketten zavarban voltunk. Kerestünk egy (viszonylag) csendes, riport-kompatibilis helyet, s miután már 800-szor is bocsánatot kértem a már elegánsnak sem mondható késésért, igyekeztem eltenni a megszeppentséget, és minél több, érdekesebb infóhoz jutni…
- Jöhetnék alapkérdésekkel, miért ez lett a banda neve, stb… De most nem ezért jöttem. Ezt majd akkor mikor mind a 3-an itt lesztek személyesen. Engem inkább „kulisszatitkok” érdekelnek. Pillanatok alatt le lehet szűrni rólatok, hogy egymás legnagyobb rajongói vagytok. Az egész arról szól, hogy élvezitek, amit csináltok. Ez már az alakulásnál meg volt?
- Ez nem semmi. Én nem számítottam volna rá, hogy ez ennyire látszik... Tényleg megszeppenek, amikor mondjuk, próbán az Ákos elkezd felém jönni szóló közben, hát komolyan vele nagyszerű dolog játszani. Na, és a Peti… Nem tudom, ki tudna olyat mondani, amit ő ne tudna el dobolni úgy, hogy sohasem járt tanárhoz. Persze, hogy megvolt. Ha nem élveznénk el sem kezdtük volna. Amikor alakult a banda én nagyon örültem, hogy játszhatok velük, persze akkor még négyen voltunk
- Négyen? Tagcsere, félreértés, vita? Mesélj erről, amennyit fontosnak látsz. (mégsem vagyunk bulvársajtó)
- Az egész úgy kezdődött, hogy Ákos, Peti, Ricsi és én. Ricsi énekelt és ritmus gitározott a bandában. Ő inkább a rock meg a punk zene felé hajlott. Félreértés vagy vita soha nem volt köztünk. Nagyon jó barátok vagyunk, ő azért szállt ki, mert van egy másik bandája, meg szerintem neki nem tetszett annyira a blues, mint amennyire nekünk. Persze ez csak az én véleményem. És nem szeretnénk ezt senkire ráerőszakolni főleg egy barátra nem. Egyébként nekik most volt az első koncertjük. Nem tudom, hogy sikerült, de biztos arattak. :D
- Ha már itt tartunk, nektek is most volt koncertetek. Minden érdekes részletet tudni akarok! :D
- Nagyon jól sikerült az a koncert. Sajnos annyian nem voltak, mint amennyit szerettünk volna, de amikor elkezdtünk játszani egyre több ember jött be megnézni, meghallgatni minket. Érdekes részlet? Hát azon a koncerten mi voltunk az egyetlen visszafogottabb banda, mármint stílusra értem ezt. Rajtunk kívül csak heavy metal együttesek voltak, ha jól tudom. De az egyik együttes tagjaival nagyon összebarátkoztunk, meg aki szervezte ezt az egészet, egy igen ismert ember, vele is jó kapcsolatba léptünk. Részletesen a koncertről kb 1 órát játszottunk és mindenkinek nagyon tetszett. Ezt nem én mondom hanem ők mondták nekünk.
- Milyen számokat játszottatok? Taktikáztatok egy kicsit? Úgy értem, inkább ismertebb számokat játszottatok, vagy nagy kedvenceket?
- Inkább nagy kedvenceket. Most játszottuk az első olyan saját számunkat amire végre kész lett a dalszöveg és én énekeltem el. többségben Jimi Hendrix és Stevie Ray Vaughan számokat adtunk elő.
-Örülök,hogy jól sikerült a koncert. Gratulálok. :D De ha már itt tartunk... Egyértelműen a blues zene szerelmesei vagytok, ami azért valjuk be - mint már múltkor is beszéltünk róla- nem a legpopulárisabb műfaj. Csúnyán, menedzseresen, lemezkiadósan szólva,nem egy könnyen eladható műfaj. És sajnos ma elég sok minden múlik az "eladhatóságon". Erről mi a véleményed? Hogy tudtok, tudnátok ezzel megbirkózni?
- Ez nagyon nehéz kérdés. Csak remélni tudjuk, hogy újból megszeretik ezt a műfajt és mondjuk, megszeretnek minket. De próbálunk az, az együttes lenni, aki minél jobban megismerteti magát, és lépésről lépésre a cél felé tart. Azt viszont nem tudom megérteni, hogy a gépzenén, azon mit lehet szeretni??! Unalmas, monoton, tök ritmustalan, idegesítő és még sorolhatnám. Mellesleg ezek a semmittevők a világ legnagyobb sztárjai, akik úgy csinálják a zenét, hogy play backről lejátsza órákon át ugyanazt, és hangosítgatja, meg a halkítgatja... De most gondolom, van olyan, aki imádja ezt a műfajt, és mondjuk, olvassa ezt a cikket, de akkor kérdezem én tőle, a sértettől, hogy miért olyan, hú de jó ez a monoton "zene"? Mert úgy gondolom, hogy részben ezek miatt lett letakarva az igazi zene. Csak ezt a műfajt tudnám hibáztatni azért, ha mondjuk egy tehetséges banda, mert nagyon sok van Magyarországon és nem csak itt nem tud befutni.
- Igen persze, stílusok, ízlések, pofonok... Szerintem a legnagyobb baj,hogy minden azon múlik, mennyire vagy divatbanda. Hogy, ha a kezedbe adnak egy gitárt, leginkább nem azt nézik először, hogy mennyire tudsz játszani, hanem, hogy mennyire áll jól, mennyire fogsz jól mutatni a plakátokon. És megint az eladhatóságnál lyukadtunk ki... Elmész egy őrült jó demóval a kezedben egy kiadóhoz, és még meg sem hallgatták, de azon gondolkodnak, hogy kéne befesteni a hajadat olyanra, hogy a lányok kedvence legyél, hogyan tudnának minél előbb mainstream zenékkel befuttatni, és ezáltal élő reklámtáblát csinálni belőled. Reklám egyenlő a pénzzel, pénz,pénz,eladhatóság,még több reklám még több pénz stb... És elképzelhető, hogy már magadat látod a buszokon is, de a demód még meghallgatatlanul, valahol egy fiókban nézeget. Persze ez elég filmes, és sémaszerű… De ez az igazság.
- Ez így van sajnos. De ezen lehet változtatni. Csak nem tudni hogyan...És sokan ezért maradnak háttérben...De még mindig vannak olyanok akik a tehetséget keresik és nem azt,hogy mennyire tetszene az embereknek a hülyeségével. Itt Magyarországon pl. mindenki sztár. Sorolhatnék ezer olyan embert, akik a sötét agyuk miatt lettek népszerűek. De ha ez kell a világnak, akkor mit lehet tenni?? Magyarország nem értékeli úgy a zenét vagy a sportot, ahogy kellene. Ezermillió jobb dolog van, mint ami ma folyik. A félreértést pedig elkerülve nem azt akarom mondani , hogy mi vagyunk a legjobbak és senki sem érti, mért nem szeretnek minket 4 milliárdan hanem, hogy szégyen, ami megy mostanság és nem kellene elfelejteni azt, ami felnevelt minket és nem is kéne eltorzítani. A mai nap kaptam egy kis szórólapot a városban "drogmentes Magyarországért" és ott is külön kiemelték a Discokat. Egyszerűen nem értem. Rossz is, amit csinálnak, és veszélyes is... Manapság ez a menő...
- Hát… Van benn valami, de szerintem ne menjünk bele. A „rock sztár” életstílus is mehet át túlzásokba…Gondolom érted, mire gondolok… A lényeg, hogy nagyon akarni kell, mert tényleg, szerencsére van még elég olyan kiadó, akik az igazi tehetségeket figyelik és keresik. Ehhez rengeteget kell koncertezni is… (igen, célzás volt) Készültök már nyárra? Koncertdömping?
- Igen készülünk nyárra. Sok meghívást kaptunk és van olyan meghívásunk, amiről csak én tudok, és még nem mondtam meg a többieknek. Ha elolvassák, akkor majd rákérdezhetnek. :D Nem árulok el semmit. minimum 15 koncertet szeretnénk adni.
- Helyszín? Időpont?Bármi konkrétum a tenyér dörzsölgető, koncertéhes fiataloknak?
- Időpontot egyelőre nem tudok, de helyszínt igen. Csolnok, Esztergom, Pécs…
- Hű… Jól hangzik. Zárásként, üzensz valamit itt, így a bandának?:D Esetleg a rajongóknak?:D
- A többieknek annyit, hogy majd találkozunk! :D A rajongóknak pedig,hogy hallgassanak jó zenééét!
Szóval, igen… Lelkesedésből nincs hiány, emberek, irány a koncert. (Ezúton ígérem mindenkinek, hogy a Blues Revolver koncertek dátumai,helyszínei stb… fent lesznek a blogon !! ) [reklám helye (:] olvassátok továbbra is a blogot, és kommenteket szeretnénk látni, hajt minket az a fránya kíváncsiság. (:
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése